Az Apple egyre többet és többet akar saját gyártásba ölni az Apple TV+ elindítása után, amit jó okkal tesz, hiszen jelenleg nem valami nagy a kínálatuk. Nagy hátrányból indulnak a hatalmukat már létező film- es sorozatkönyvtárral megalapozó hollywoodi cégek ellen, amit most gyorsan próbálnak behozni. November 28-án jön is az új eredeti sorozatuk, a Servant, itt is van hozzá a trailer:

A Viacom világszerte használt gyerekcsatornás brandje, a Nickelodeon Magyaországra 1998-ban érkezett, akkor még programblokk formájában a '90-es évek egyik rövidéletű kábelcsatornájára, az Msatra. Miután az 1999-ben megszűnt, a különálló kábelcsatornaként jelent meg a piacon, ekkor kezdett el itthon kiélesedni a televíziós piaci verseny.

Az AMC (akkor Chello) csatornája, a Minimax, a Turner-féle Cartoon Network és a kezdetben Fox, majd Disney tulajdonú Fox Kids riválisaként kezdte meg sugárzását, azóta a gyerekcsatornák piacán is jelentős átalakulás ment végbe. A Fox Kids például előbb Jetix, majd Disney Csatorna lett, a Turner elindította a Cartoon Network mellett Boomerang nevű csatornáját, amely kezdetben régebbi rajzfilmekből szemezgetett, majd többször is újrapozicionálták. Ott volt még az azóta eltűnt KidsCo, a kisebbeket megcélzó JimJam, az AMC hamarosan megszűnő másik csatornája, a Megamax, illetve a Nickelodeon jelenleg is futó testvércsatornái, a Nick Jr. és a Nicktoons.

A Trump ellen folyó impeachment-eljárásról azért a magyar sajtóban is lehetett hallani sokat, de az amerikai médiában - érthető módon - az egyik legfontosabb napi téma a hírekben. Arról beszélünk, hogy Trumpot megfoszthatják elnöki mandátumától, hogy ez vajon bekövetkezik-e, az csupán találgatások tárgya már elég régóta.

A témát rengeteg hírműsor visszatérő jelleggel érinti, a Showtime-féle The Circus és az HBO-n futó John Oliver által vezetett Last Week Tonight is állandó elemként alkalmazza hétről hétre, a Viceland viszont még ennél is nagyobb potenciált lát benne.

Az úr sötét anyagairól azt írtuk tegnap előtt, hogy elképesztő számokkal indult el az Egyesült Királyságban vasárnap este. 7,2 millió nézőt érdekelt a BBC-n a világpremier, amit aztán november 4-én követett az itthoni és közép-európai HBO Go-s debütálás, majd november 5-én érkezett meg az Egyesült Államokba.

Az Államokban ez a sorozat az HBO-n fut, mivel a két tévétársaság közös produkcója. Amíg a BBC egy országos közszolgálati televíziós csatorna, addig az HBO - ahogy itthon is - egy prémiumcsatorna, így a november ötödikei 700 ezres nézőszám is elég erős. Ez a szám azokat takarja, akik a nyolc részes széria első részét az HBO különböző platformjain követték.

A sorozat nagyon jól teljesített, de még így is csak megközelíteni tudta a Csernobil rekordját. Ez a rekord az HBO legtöbb néző által figyelemmel kísért sorozatnyitója, amire a szovjet nukleáris katasztrófáról szóró sorozat esetében május 6-án 756 ezer néző volt kíváncsi, ezzel az ott tegnap elstartolt sorozat "csak" a második helyen áll.

Az NBC-n ötödik évadánál tartó Superstore nézői örülhetnek, mert a csatorna fejesei úgy döntöttek, meghosszabbítják az aktuális szezont. Így 22 részre növelik majd az epizódok számát, ezzel 4 új epizódot rendeltek be. Ez így egy teljes évadnak számít, nem tisztázott teljesen, hogy az NBC miért csak 18 részt rendelt be az első körben, a teljesnél rövidebb évadokat általában a még kísérletező újoncok szokták kapni.

A Superstore ötödik évadja 6 milliós nézettség felett nyitott lineárison, ami jó nézettségnek számít manapság az Államokban, de a csatorna jelenleg egyik legerősebb digitálisan fogyasztott tartalma is, ami a saját streaming szolgáltatás, Peacock elindítása előtt álló NBC-t valószínűleg különösen érdekli.

A rádiópiacon a tévével ellentétben nem hemzsegnek a szereplők, a helyi rádiókat szépen lassan számolják fel, a klasszikus értelemben vett országos kereskedelmi rádió fogalma pedig már alig létezik. Itthon a kormányközeli KESMA-tulajdonú Retro Rádió, és a szintén kormányközeli Vajna család tulajdonában álló Rádó 1 rendelkezik már csak hasonló definícióval, utóbbi pedig szép lassan bekebelezi a kisebb helyi érdekeltségeket.

A hallgatottsági verseny győztese az NMHH közleménye szerint idén a júliustól szeptemberig terjedő időszakban toronymagasan a Retro Rádió, amely nevéhez hűen főleg régebbi mainstream slágereket játszik. 1,68 millió hallgatóval naponta nagyon elhúz a közmédiához tartozó mai zenés Petőfitől, aminek 24 óra alatt 1,3 milliós hallgatótábora gyűlik össze. Őt követi a szintén közmédiás, de beszélgetős vonalon működő Kossuth, 1,1 millióval, majd a most már Vajna Tímea kezében lévő 1 milliós Rádió 1. 

Apatigris címmel készül az RTL új heti fikciós sorozata, amely Scherer Péter játssza majd a főszerepet. Scherer az RTL heti sorozatos vonalának legelső tagjában, a Válótársakban is főszerellő volt Lengyel Tamás és Stohl András mellett. A műfaj is ugyanaz, a dráma és komédia összevonásából született dramedy, igazán szembetűnővé a hasonlóságot pedig az RTL mostani szinopszisa teszi, amely alapján Scherer karaktere ha más okból is, de ebben a sorozatban is párkeresésbe kezd hirtelen 50 évesen:

Péter (Scherer Péter), az egyedülálló apa egész életét annak szentelte, hogy három lányát apatigrisként felnevelje. Most, hogy Vivien (Rujder Vivien), Laura (Schmidt Sára) és Szandra (Michl Juli) kirepülnek és önálló életet kezdenek párjuk oldalán, Pétert is megcsapja a szabadság szele, és „az ötven az új harminc” jegyében maga is elszánt párkeresésbe kezd. Online és offline, szárazon és vízen, vicces és kínos szituációkban keresi azt a bizonyos tűt a szénakazalban. Szerelmes lesz, csalódik, de megy tovább, ismerkedik, randizik, remél… miközben lányai ugyancsak szerelmi bánatukban egyesével visszaköltöznek hozzá.

Kíváncsian várjuk, mi lesz ebből, az új sorozat 2020-ra bukkanhat fel a tévéképernyőn.

A televíziózás hajnala óta léteznek tévés formátumok, sablonok és műfajok, amik már a televziós sorozatok elkészítésének legelső fázisában alapot kell, hogy adjanak azoknak. A készítők eldöntik, hogy nagyvonalakban milyen formátumban akarják megvalósítani ötletüket, vígjáték vagy dráma felé tereljék azt, ami a fejükben van, vagy a kettő között egyensúlyozzanak majd. Ez azt is meghatározta, hogy 20 vagy 40 perces részekben gondolkoznak, a tévécsatornák idősávjaiba ezek a hagyományos hosszok fértek el, amik reklámokkal együtt fél és egy órás blokkokba rendezhetők. Többek között ezek a hagyományok is elkezdtek kikopni a Netflix és az HBO érájában, a televízózás mai aranykorában már nem kell a készítőknek igazodniuk a 22-25 epizódos évadokhoz, 20/40 perces epizódokkal. Ma már sokkal nagyobb teret adnak a kreatív szándéknak, ezért is van az, hogy sok nagy mozifilmes rendező köt ki mostanában a tévésorozatok készítése mellett inkább. A televízió lett az egyedi, eredeti ötletek platformja, amíg a mozikból lassan kiszorítja ezeket a futószalagon készülő Marvel-, DC- és Illumination-filmek sokasága. Ugyanígy lassan már nem teszünk különbséget mozis és sorozatos színész között, a független filmes mozi és a mainstream televíziózás fura konvergenciája eredményeként pedig amellett, hogy egyre több különleges és friss sorozat készül, egyre több tévésorozat foglalkozik olyan témákkal, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak az otthoni képernyőkön.

Még a közelmúltban is a klasszikus tévés modell alapján készültek a sikeresebb sorozatok, a drámák között például rendszerint krimi- és orvosi sorozatok uralkodtak, a vígjátékok terén pedig a többkamerás, alánevetős szituációs komédiák. Előbbiek közé tartozik a nagyon egy kaptafára menő Dr. Csont, Castle, NCIS és CSI, utóbbiak közé pedig a Két pasi meg egy kicsi, Jóbarátok, Jim szerint a világ és az Agymenők. Ezekből a sorozatokból rengeteg epizód készült, a status quo-t nem nagyon változtatta meg soha semmi, valóban epizodikus sztorikat láthattunk minden részben: az epizód végére minden ugyanolyan lett, mint az elején volt. Ennek amúgy több előnye is van, bár a Netflixhez szokott nézők számára ez unalmasnak tűnhet, a lineáris tévén még van egy olyan dolog, amit ismétlésnek hívnak, és ha valaki éppen elcsíp a lineáris műsorfolyamban egy részt az Agymenőkből, akkor gyakorlatilag mindegy, látta-e az előző részeket, úgy is szórakozhat egy jót. Kisebb évadokon átívelő történeti szálak persze vannak, de elhanyagolhatóak az epizódok történetének szempontjából általában. Például egy Stranger Things vagy Trónok harca epizódból semmit nem értene az, aki épp mondjuk a harmadik évad harmadik részénél kapcsolódik be. Ez tipikus hagyományos tévés igény, a streaming platformokat ez nyilván nem bántja túlságosan, hiszen a néző nem “csíp el csak úgy” egy epizódot ha benyomja a Netflixet például, vagy az elejétől nézi vagy sehogy. Így aztán a ma készülő tévésorozatok zöme kevesebb epizóddal rendelkező alkotás, ami általában igazából egy nagy film, szétvagdosva.

Al Pacino-t a Volt egyszer egy Hollywood után a Netflix Az ír című filmjében láthatjuk mostanság, és még többet kaphatunk belőle, ugyanis 2020-ban Amazon-sorozat főszereplőjeként tér vissza a képernyőre. A Hunters 1977 New York City-jében játszódik, egy nácikra vadászó csapatot követ, executive producerként pedig Jordan Peele, a Mi és a Tűnj el! rendezője is feltűnik majd a stáblistában. Alább rövid teaser:

A Merry Happy Whatever már magyar előzetest is kapott, a vígjátéksorozat a Boldog karácsonyt és kellemes ünnepeket! címet kapta itthoni forgalmazásra, a főszerepeket Dennis Quaid, Brent Morin és Bridgit Mendler alakítják majd. Nyolc részes lesz, november 28-án érkezik és itt van hozzá az említett feliratos trailer:

Ui.: Azt nem annyira értjük, miért kezdődik a Netflix által kiadott magyar anyagokban minden szó nagy betűvel, ez tudniillik magyarul nem írandó így, de elnézzük nekik, mert végső soron most tanulnak még magyarul.