A Netflix sikere után mindenki streaming platformot csinál magának. Mindenki alatt úgy általában film- és sorozatgyártó cégeket értünk, mint a Disney, a Warner vagy a Universal, de akad kivétel is. Tegnap elstartolt az Apple ilyen jellegű platformja, az almás cég eddig gyerekcipőben gyártott csak tartalmakat, volt pár kisebb műsora az Apple Music-on, de ennyi.

November elsejétől az Egyesült Államokban, illetve Magyarországon is kérhető az Apple TV+ szolgáltatás, havi 1890 forint ellenében. Rögtön magyar kezelőfelületet kaptunk hozzá, azonban itthon sem túlta tol a reklámkampányt az anyacég. Jópár eredeti sorozattal, és nem kis nevekkel - mint Steve Carell, Jennifer Aniston vagy Jason Momoa - indultak el, de ennek ellenére a kritikusok és piackutatók bizonytalanok az Apple TV+ jövőjével kapcsolatban.

Az NBC The InBetween című sorozata május és augusztus között futott a csatornán, két milliós nézettség körül teljesített általában, a Variety pedig úgy tudja, hogy már nem kérnek belőle több részt. A misztikus drámasorozatban Harriet Dyer játszotta a főszereplőt, Cassie-t, akinek látomásai vannak a múltból és a jelenből, illetve képes kommunikálni a halottakkal

A gyermekkönyvek alapján készülő Zöld sonka és zöld tojás már szinkronos előzetessel bukkant fel a magyar Netflix YouTube-csatornáján.

Karácsony hamar kimutatta a foga fehérjét, hogy nem tűri a másképp gondolkodókat, hogy a cenzúra eszközével lépne fel azok ellen, akik nem az ő szája íze szerint fogalmaznak. Támadást intéz a sajtószabadság ellen, a BKV mögé bújva adminisztratív eszközökkel hallgattatná el azokat, akik másképp látják a világot, mint ő. A magyar demokrácia történetében példátlan módon betiltás vár arra a lapra, amelyik nem tetszik Budapest új vezetőjének. De tehet Karácsony bármit: meg fogjuk találni a módját, hogy eljussunk az olvasóinkhoz

Ezeket a sorokat írja a KESMA többek között Budapesten terjesztett napilapja, a Lokál, amely gyakorlatilag a kormány ingyen kézhez kapható szócsöveként működik a Metro pár évvel ezelőtti bezárását leváltva. A főként tömegközlekedési csomópontokban kapható napilap terjesztésére nagy vesszéllyel van az új ellenzéki főpolgármester, Karácsony Gergely szándéka, ő ugyanis felbontatná a BKV terejesztési szerződését a Lokállal.

A világon napjainkban egyre erősebben konvergálódnak a tartalomfogyasztási szokások, de mai napig országonként, piaconként teljesen eltérő folyamatok és jelenségek tapasztalhatóak. A tévés tartalomfogyasztási szokások drasztikus változásait vizsgáló, háromrészes cikksorozatunk második felvonásában azt vizsgáljuk, hogy hazánkban hogyan tapasztalható a streaming szolgáltatások térhódítása, a hagyományos tévécsatornáktól való elfordulás, illetve az internetes alternatívák népszerűsödése, amely az egész világban valamilyen mértékben és formában jelen van.

Kezdjük rögtön a kötelező mondókával, hogy 2019-ben és 2020-ban tömegesen indulnak el majd a nemzetközi médiacégem streaming platformjai, amely alapjaiban változtatja majd meg a tévéipart. Hirtelen még az eddiginél is hatványozottan több sorozat szakad majd a nyakunkba, eredeti és kevésbé eredeti ötletek alapján, illetve csillagászati mértékű finanszírozással. Csak az Apple 2022-re több, mint 4 milliárd dollárt ölne saját gyártásba, amelyet az Apple TV+-on forgalmazhat, és az ő platformjuk még egy viszonylag kisebb szereplőnek tudható be. A Netflix; a Hulu és az Amazon mellett elindult a mai napon az Apple TV+, elstartol november közepén a Disney+, és jövő év májusától az HBO Max is, előtte lévő hónapban pedig az NBC-féle Peacock.

Kivétel nélkül mind kínál majd exklúzív tartalmakat, előző cikkünkben azt részleteztük, a jelenlegi magyar, hagyományos tévéhez szokott piaci szereplők és márkák mennyire képesek majd relevánsak maradni egy olyan piacon, ahol baromisok sorozatot kínál majd a nagy globális cégóriások sok-sok platformja. Erre az RTL válasza például az RTL Most és az RTL Most+, illetve akadnak olyan kisebb VOD-alkalmazások is, mint a Paramount+ vagy a Fox+. A kérdés az, hogy amíg az amerikai piacon már majdnem elhanyagolhatóvá vált a lineáris tévés piac, addig mennyire vevők a magyarok a streamingre?

Az éneklős-óbégatós tehetségkutató válogatós adássorozatának utolsó része elképesztően jól ment előző héten az RTL-en, a rivális csatornán futó Sztárban sztár leszek! múlt héten még legalább teljes lakosságban képes volt a sarkában járni, de ezen a héten még nagyobb lett a szakadék kettejük közt ezen a fronton is. Ráadásul akkor még a 18-59-es állásról nem is beszéltünk, amiben majdnem kétszeresét hozta a TV2 második helyen álló éneklős parádéja nézettségének. A Nyerő páros ezen a héten is tartotta a tizedik helyet, sok változás nem volt a felállásban, a TV2 az RTL-el szemben még mindig csak az említett showműsorral és hírműsoraival kompentens nézettségben.

Tovább mögött számok is lesznek.

Állami résztulandonná vált a héten a Telenor, az ország második legnagyobb telekommunikációs szolgáltatója. Az 1993-ban Pannon GSM-ként indult, akkor még skandináv gyökerű cég 2018-ban került eladásra, azóta már a cseh nemzetközi médiavállalat, a PFF volt a cég száz százalékos tulajdonosa. Ez az a PFF egyébként, aki nemrég közép-európa legnagyobb tévévállalatát is megvette az AT&T-től.

A magyar, állami tulajdonú Antenna Hungária most bevásárolta magát a Telenorba, annak 25%-ának válik büszke tulajdonosává. Ez a cég közleménye szerint alapvető változást nem hoz majd a cég menedzsmentjébe, a megállapodás szerint az AH mint "stratégiai partner" lesz jelen a PFF-el történő együttműködésben. Ez annyit tesz, hogy egy-egy főt delegál az új holding igazgatóságába, illetve felügyelőbizottságába, valamint egy-egy supervisort a Telenor Magyarország és a Telenor Real Estate igazgatósági és felügyelőbizottsági székeibe.

A Telenornak az állami pénztárca azért is jöhet jól, mert hamarosan kerül kiírásra az NMHH 5G-pályázata, aminek eredménye irányadó erejű lehet a Telekommal és a Vodafaonnal folytatott verseny erőviszonyaira az elkövetkező éveket illetően.

A Netflix nem kis összegek befekfetésével próbál komoly tartalomgyártóként megjelenni az amerikain kívül az ázsiai, dél-amerikai és európai piacon is. A sorozatgyártás Európában nagyon felpörgött az utóbbi években, elég csak a hazai piacra gondolni, ahol 2015 óta robbanásszerűen nőtt meg a magyar, heti fikciós sorozatok száma az országos csatornákon. Nemzetközi szinten ennek a folyamatnak a legfőbb mozgatórugói a sorozatőrület okozta piaci igényekre reagáló HBO, Sky és a Netflix, amelyek nagyobb büdzséjű, nemzetközi szinten is forgalmazható sorozatokat gyártanak európai stábokkal.

Ilyen az itthoni Aranyélet és Terápia is, az olasz Az ifjú pápa, a román Az árnyak, a norvég Időbevándorlók, a lengyel Ultraviolet, és elég sok német sorozat is. A német mozifilmek ugyan nem világhírűek, az újonnan készült sorozataik viszont elég profik, és több közülük már világszerte viszonylag ismert is. Az HBO és Sky közreműködésében készült Babilon Berlin a kontinens legdrágább tévés produkciója volt, a Netflix által készített Dark pedig a legnézettebb európai sorozat lett, kritikus- és közönségkedvenccé vált - a harmadik évadja most készül. 

A november közepén startoló Disney+-on sok más Disney-brand mellett a Pixar is képviselteti majd magát, így annak teljes filmkönyvtára, illetve Pixar-alapú exklúzív tartalmak is elérhetőek lesznek. A Pixar filmjeihez és tartalmaihoz készült promóanyag alább, az eredeti Pixar-alkotók által - kifejezetten a Disney+-ra - készített rövidfilmsorozat trailere pedig a tovább mögött látható. Utóbbi projekt a Pixar SparkShorts címet kapta.

A Disney-tartalmak között akadnak szép számmal eredeti ötletek alapján elkészült alkotások, illetve azok, amelyek ezekről próbálnak meg jópár bőrt lehúzni. Hasonlónak ígérkezik a Pixar in Real Life, amely a Disney+-on indul majd el, és ennek ellenére valahol érdekesnek tűnik. Lényegében Pixar-filmek karaktereit keltik benne életre az utcán. November 12-én ez is elstartol majd a platformmal együtt. Alább az előzetese.