Különben is, minek néz felnőtt ember mesét?

Az animációs sorozatok fejlődésének rögös útja a Rick és Morty-ig

2019. október 22. - lewiee

sajto_3.png

A Rick és Morty sokat várt, negyedik évadának apropóján szólunk pár szót a felnőtt animációról, amely egészen a két szakiig datálódik vissza a kőkorból, az utóbbi években pedig egyre több olyan televíziós sorozat jelenik meg, amely felnőtt közönségre is, vagy kizárólag arra épít. Végigvesszük az animáció fejlődését, annak a gondolatnak a beidegződését, hogy a rajzfilmes megvalósítással készült mozgóképfilm gyerekeknek való, és végül elérkezünk napjainkhoz, amikor az animációs sorozatok intenzíven próbálják lemosni az évtizedeken keresztül rajtuk ragadt gyerekmese címkét.

Kezdetben mindenkinek szólt

Az animáció hajnalán, az 1920-as évek végén vált népszerűvé a mozikban a Disney és Warner által készített rövidfilmek vetítése, így születtek meg a sokak által máig kedvelt ikonikus figurák, a Disney szárnyai alatt Miki egér, Donald kacsa és Goofy, a Warner keze alatt pedig Tapsi Hapsi, Dodó kacsa és Taz. A vicces kis rövidfilmek szélesebb közönségre lettek tervezve, élevezhette felnőtt és gyerek is, alapvetően humorra építettek, és a céljuk a nézők - főként rajzfilmes börleszk-humoron és fizikai törvényeken keresztül történő - megnevettetése.

A rajzfilmek az 1940-es évektől kezdve egyre nagyobb számban készültek el - főként a Disney gyártásában - egész estés mozifilmekként, a Hófehérke és a hét törpe után a Pinokkió és a Hamupikőke is elkészült. Ezek a rajzfilmek már kevésbé a humort, sokkal inkább a varázslatot akarták a rajzfilm eszközeivel eljuttatni a nézőhöz. A Disney ekkor nyomta rá az animációs tartalmakra az első olyan pecsétet, amely szerint a moziban bemutatandó rajzfilmek mind gyermekmesék feldolgozásai. Ez a stigma a mai napig elég jól rajtamaradt - a magyarban például animációra a köznyelv gyakran a mese szót használja. 

A tévébe sem gyerekműsorként került be

Az 1960-as években érkezett meg a tévébe az akkoriban egyik legnépszerűbb sorozat, a The Flintstones, amely itthon Frédi és Béniként ismeretes. A Hanna-Barbera rajzfilmsorozata '66-ig futott, és egyáltalán nem gyerekeknek készült. A televízióba való bekerülése az animációnak egy egészen újkeletű dolog volt. Dönteni kellett arról, milyen formátumba kerüljön oda, végül vígjátéksorozat mellett döntöttek, a Flintstones célja a nézők megnevettetése volt. Ezt tükrözi az is, hogy bár ezt a magyar változatban nem hallani, mert kivágták, az eredeti kőkorszakis epizódok alatt ugyanolyan alánevetés, azaz laugh track hallható minden második sor után, mint a korban készülő összes úgynevezett többkamerás sitcom esetében, de ilyen formátumra jó mai példa a Jóbarátok és az Agymenők is.

A The Flintstones főműsoridőben futott, tipikus családi vígjátéksorozat volt akkoriban, az animáció által pedig plusz humort lehetett belevinni az egyébként közönséges sitcom alapokra helyezett szériába. A '60-as években jópár ilyen stílusú animációs sorozat készült el zömével a Hanna-Barbera stúdidóban. Ilyen a Túrpi úrfi vagy a Johnny Quest is.

Aztán mégis az lett belőle

Aztán a '60-as évek végére az élőszereplős tartalmak kiszorították a rajzfilmeseket a főműsoridős sávból, viszont egyre olcsóbbá vált az animációk gyártása. Ebben a Hanna-Barbera mutatkozott továbbra is irányadónak, amely gyakorlatilag megalkotta a szombat reggeli rajzfilm fogalmát, azaz mind a három nagyobb amerikai országos tévécsatorna szombat reggelenként gyermekeket megcélzó animációs sorozatokat adott.

A sikert a Scooby-Doo, merre vagy? alapozta meg, a rejtélyfejtő kutya és kamaszokból álló csapat mögötte viszont túl nagy inspiráció volt a későbbiekben. A '70-es és '80-as évek alatt számtalan Scooby-Doo spin-off és klón került adásba, utóbbiak mindig ugyanazt a jól bevált formulát használva: egy csapat tizenéves rejtélyeket fejt meg macskával, szellemmel, cápával, vagy beszélő kocsival.

Bár ezekbe a műsorokba is került laugh track, alapvetően már kizárólag a gyermekek megnevettetését szolgálta, és az animációs tévéipar megfeneklett ezen a szinten. Ez két évtizedre bebetonozta a rajzfilmsorozatok helyzetét, a szombat reggeli rajzfilmek szépen termelték a sablonra készülő gyereksorozatokat. A '80-as évek végére aztán a műfajból szép lassan eltűnt az alánevetés.

Képtalálat a következőre: „simpsons”

Homer Simpson a színre lép

Az 1989-ben induló Simpson család hozta vissza végül a főműsoridős, felnőtteknek készülő rajzfilmsorozat fogalmát, sőt, teljesen újraalkotta azt. A Simpsons a mai napig fut, és bár objektíven esik a minősége és a nézettsége évadról évadra, az első tíz évad alatt átlagosan 20 milliós nézettséget hozott, a szereplői popkult-ikonokká váltak, és legfőképpen új irányvonalat adtak a következő rajzfilmes generációnak.

A következő években felbukkant a Foxon a főműsoridős rajzfilmek között a Texas királyai, a Futurama, a Family Guy és az utóbbi formulájára építő Amerikai fater és Cleveland Show is. A 2000-es évek közepére már rengeteg olyan főműsoridős rajzfilmet termelt ki - főként a Fox - amikkel kizárólag felnőtteket céloztak meg. Ezt a változást látva a Turner elindította a Cartoon Network esti műsorsávjában az Adult Swim nevű csatornát, amely igyekezett erre alapozni, és amelyen majd a későbbiekben a Rick és Morty is helyet kap.

Bátor egy gyáva kutya

A felnőtt rajzfilm újjáélesztése mellett a gyerekeknek szóló animáció is megreformálódott, és kreatívabb útra lépett: a kábelcsatornák megszaporodásával elindult a Pinwheel, majd később Nickelodeon, illetve a Cartoon Network. Ezek a csatornák eredeti tartalmak készítésébe kezdtek a '90-es években, a gyerekeket megszólító rajzfilmek pedig sokkal izgalmasabb, egyedibb humorú és felnőttek számára is élvezhető irányba kezdtek mozogni. Ilyen tartalmak voltak a ma már klasszikusnak számító Dexter laboratóriuma, Hé, Arnold! és Ed, Edd és Eddy.

Jött Rick és Morty

A 2010-es években a sorozatgyártók már felismerték azt, hogy a felnőtt animációs sorozat egy olyan műfaj, amelybe megéri belefektetni. Az Archer, a Bob burgerfalodája, az Állatok és a Netflix által indított számtalan sorozat, mint a BoJack Horseman és az Csé, mint család.

Eközben a Cartoon Network és a Disney által indított csatorna, a Disney XD elkezdtek nyitni a groteszkebb, érdekesebb, részeken átívelő történeti szálakkal operáló sorozatok felé. A cliffhangeres animációs sorozatok sokkal nagyobb rajongói bázisokat hoztak, mint az addigiak, így váltak a legnagyobb televíziós slágerekké a Kalandra fel!, a Túl a kerítésen, a Steven Universe, a Star vs. the Forces of Evil és a Gravity Falls (itthon Rejtélyek városkája). Ezeknek a rajongói táboroknak a nagy részét nem gyerekek, hanem felnőttek, főként fiatalabb, Cartoon Networkön és Nickelodeonon felnövő 20-30 évesek képezték és képzik.

Az Adult Swimen elindult kísérletező jellegű sorozatok közül aztán végül csak kitűnt egy, amely fel tudott mutatni masszív nézettséget és rajongói tábort is. A Rick és Morty a felnőtt humorral dolgozó felnőtt animáció és a felnőttek körében népszerű, gyerekcsatornákon futó, évadokon átívelő történeti szállal írt sorozatok ötvözete lett, ami elsöprő sikert aratott már az első évada után. A 2013-ban induló szériából azóta is csak 3 évad futott le, azonban most ezt megtoldották 70 berendelt új epizóddal, ami az eddigi tíz részes évadok után egy elég nagy lépcső.

A Rick és Morty kiugró népszerűsége mellett a Cartoon Networkön futó Steven Universe és a Disney XD-s Star vs. the Forces of Evil is nézettségi rekordokat döntögetett az utóbbi években, legújabb részeiket felnőttek elemzik folyamatosan a YouTube-on, így ki lehet jelenteni, hogy az animációk életében egyre gyorsabban közeleg már az a pont, amikor már kikopnak a "mese" és legfőképpen a "gyereknek való" címkék - amiket alaposan rájuk égettek.

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://televerzum.blog.hu/api/trackback/id/tr4915250988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.